8., egyben az utolsó napunk a Francia Riviérán

Tartozom egy vallomással. Tegnap előtt beharangoztam egy éttermet, amit kinéztünk a parton, viszont tegnap egyrészt későn is értünk föl a szobába, másrészt fáradtak voltunk, ezért mára, utolsó esténkre halasztottuk a hangulatos vacsink helyéül szolgáló éttermet :) Az tetszett meg benne, hogy az asztalok a homokban, közvetlenül a parton foglalnak helyet és ezáltal sajátos bűbájt kölcsönöznek a helynek! 

Rendkívül tanácstalanul álltunk azonban az étlap előtt, mert minden franciául volt kiírva és az angolul nem tudó pincér sem segített ebben...Vagyis, de bocsánat,úgy segített, hogy kb 3-4 perces tanakodás után odahozta a napi ajánlatot erre a székre és gondolta nah most döntsetek:) Még jó, hogy hugi letöltötte a francia szótárt a telefonomra, mert totál hasztalannak bizonyult :D:D semmit nem találtunk benne, de azért sikerült jól választanunk:) Jó nem arról van szó, hogy semmit nem találtunk,mert rögtön a legelsőt- ami bárány volt- megtaláltuk, így 3-an azt kértünk, anya pedig kacsát:)

Az ételek tálalása külön csillagos ötös volt, aranyos kis csatos üvegben kaptuk a krumplipürét:)

Az utolsó napunkon már búcsúzkodtunk a tengertől és a finom, homokos tengerparttól:) 

Először találkoztunk magyar pincérrel délben egy bárban, aki április óta van kint, de elmondása szerint már nem tud magyarul. Hát azért jobb volt, mint activityzni :P Nagyon érdekes, hogy tényleg, lehet egy étterem drágább, lehetünk mi best western szállodában, egyszerűen nem hatja meg őket, ha azt mondjuk we would like to pay-azaz fizetni szeretnénk, válasza: oui. Vagy ha rendelünk mondjuk két kólát és két sört angolul, azt ő lefordítja magának és franciául számol. érdekes :)

A parton a mai esemény az egy reggeli rosszullét volt, most egy bácsika, a vízimentők megint teljes erőbedobással dolgoztak, jött a mentő és aztán minden rendben volt. 

Csili már 3. napja kaparósorsjegyezik (megszállotja:)) de 2 napja nem nyert már semmit sem, így a mai palacsintázás elmaradt :P viccelek...

Iszonyú pirosak vagyunk, a lábszáramtól kezdve a tenyeremig (azmeghogyan??) rák vörös vagyok/vagyunk, így sosem gondoltuk volna, hogy ezt mondjuk, de holnap azért jó lesz egy "tengerpart mentes pihenőnap" mert a bőrünkön nyomot hagyott ez a francia riviéra...na meg persze bennünk is:)

Sok puszi, holnap Arles-ből jelentkezem!