Még mindig Juan-les-Pins (7.nap)

Fölöttünk elszáguldó repülők száma: 35 (abszolút növekvő tendencia, eddig napi 10-et alig láttunk)
A yachtok száma ma: 4 (csökkenő tendencia, tegnap 11-en voltak :)
Levegő hőmérséklete: 35 fok
Víz hőmérséklete: 26 fok
Kizárt emberek száma párnával és takaróval: 0
Blanki legyőzött fóbiájának száma: 1
Na lássuk csak mi is történt ma, hm hát konkrétan semmi extra :)
Reggel először olybá tűnt, hogy még egy ideig nem látjuk a napot, ugyanis felhős volt az ég még reggel 8-kor. Szokásos reggelink a szobában telt, ahol francia időjárás előrejelzést bambultunk. Kis ijesztgetés után aztán előbújt a napocska és bőszen sütött megállás nélkül egész álló nap.

A parton délelőtt legalább 35 repülőt számoltunk, ami a fejünk felett éppen a nizzai repülőtér felé tartott. A tenger még mindig szuper :)

A beach ball-os játékon kívül aztán még azt is "játszottuk" hogy megterveztük a vasárnapunkat, bizony, holnap lesz utolsó esténk itt!:) És nagyjából összeállítottunk a programunkat:) Úgyhogy készítem az orrocskám a levendula illathoz ami ellepi Arles-t és Avignon-t:) De betérünk majd Saint Tropez-be is :)

Ma voltunk a legtovábbig a parton, egészen 7 óráig fürödtünk és napoztunk! :) Így a vacsora későre tolódott,de annál jobban esett :) Anyuék kagylót feleztek, mi hugival pedig csirkehusit ettünk tagliatellével:) És elérkeztem életem egyik döntő szakaszához: megkóstoltam egy kagylót!!!!!!!! Ez nálam hatalmas élmény volt, mert irtózom minden nemű tengeri herkenytűtől! Úgyhogy egész este büszkén hajtogattam: megettem egy kagylót! egy egészet! (nagyon picik ám:) én! én! én!

Hát igen..Belegondoltam, hogy én ugyan mikor tudnék egy ekkora adag (hatalmasat adnak) kagylót megfelezni az Attilával, hát őő kb sosem...:/ vagyis az óperenciás tengeren túl...talán:))) és akkor úgy döntöttem egyet megkóstolok. Hosszasan vaciláltam, hogy tegyem-e villára, vagy csak fogjam meg és kapjam be azt a kagyló belsőt, mindenesetre átgondoltan indultam neki. Végig gondoltam egy-egy forgatókönyvet, és még párszor hajtogattam magamnak: menni fog, menni fog...kicsit kérdeztem mindenkit az ízéről, rágós lesz?puha?mégis mire készüljek??:)) hal ízre? ezután még nyeltem vagy százat és vééégül bekaptam a kb babszemnyi nagyságú kagylót :D El kell mondanom,hogy tényleg semmi, hal ízt, tengeri dolgot nem éreztem rajta, de egyelőre már ez számomra nagy dolog volt :))

Így történt hát a mai esténk, átestem életem első kagylóján, igaz, hogy csak egy volt, és nagyon pici, szinte már nem is emlékszem:) de a lényeg, hogy sikerült, megettem:):)

Továbbra is iszonyú melegek vagyunk, mert ég a bőrünk ezerrel még a késő esti órákban is, gondolkodtunk is rajta, hogy felajánljuk magunkat a vacsi elkészítéséhez,de a pincér hiányos angol tudása miatt nem éltek a lehetőséggel, pedig tényleg simán ránk üthetnének egy tojást legalább :) 

Holnap is jelentkezem, sok puszi:)