12.nap Apa híres Németországban....:))))

Hát ez egy rendkívül vicces történet!
Dél körül, azaz ebéd előtt megejtettük a tegnapról már ismeretes bárban a "szokásosat", mi koktélt kértünk, apáék söröztek.

 És a mai ajándék nem kalap volt, hanem hawaii nyaklánc:):) Összesen 6-ot kaptunk:P :P

 Na de a legviccesebb történet úgy kezdődött, hogy mikor ebéd után beültünk a bárba, egy német, már igencsak nem szomjas fiú sereg megszólította apát, hogy ő e az a férfi ....és nem hallottuk, apa csak mosolygott, mondta hogy nem. Na leültünk jött a pincér csajszi, erre kérdezi hova valósiak vagyunk és elmegy...na jó mire visszajött megkérdezte, hogy tudunk-e angolul. Mondtam igen :P Erre a leányka mondja, hogy a szomszéd asztalnál a német fiúk szeretnének apukámról csinálni egy fotót,mert ő egy híres ember Németországban! Erre én bevágtam a WTF fejet, hogy mivvaaaaaaan???:D És muszáj voltam mégegyszer megkérdezni, hogy ezt most komolyan gondolják? De akkor már megjelent mögöttem két srác és egy leányzó is, továbbra is hangsúlyoznám, hogy nem voltak józankák...Közölték, hogy apukám híres ember Németországban, mert egy reklámban szerepelt...Na, aztán apa semmi buli elrontója nem akart lenni, benne volt a hülyeségben -persze miután elmondtuk hogy magyarok vagyunk és soha semmilyen reklámban nem szerepelt:D:D- és lefotózkodott a fiúkkal:)) akik ezek után olyan boldogok voltak, csak beszéltek neki angolul és rendeltek neki egy sört is!!!:)) Én csináltam a képeket, meg kell, hogy mondjam semmit nem láttam belőle, hogy sikerült, örültem, hogy a fenenagy röhögésben egyáltalán megtudom nyomni a gombot. :)) Az egész bár minket nézett persze, és nem voltam rest megkérdezni őket, hogy mutassák már meg ugyan, hogy melyik reklámról van szó :))) A csajszi azonnal berakta az Apple telefonján, és kiderült, hogy a fickó tényleg hasonlít apára :D Már a bajuszt és a haját, na jó az alkatát is tekintve :P És persze röhögtek, meg ugrándoztak hogy ő mennyire híres Németországban és hogy ez a videó ez hatalmaaaaas, azért mert nem csinál benn semmit XD és tényleg a fickó egy szál fecskében sétál a tengerparton :):)szóval bugyuta egy reklám na... Miután megjött a mi koktélunk és apa két söre is (egy az ajándék, egy meg amit ő rendelt magának még előtte) és kiderült, hogy a srácoknak nem volt elég egy fénykép, ezért visszajöttek :):) és külön-külön is leakartak fotózkodni apával :D :D aki megint felállt, megint vigyorgott és mi meg torkunk szakadtából, az asztalt verve röhögtünk mint egy fakutya!!!

Ezután, anyu mondta, hogy nah csinálok egy fotót veletek is, híres apátokkal :):):):)

 Hát ezt órákig emlegettük, egyszerűen iszonyatosat röhögtünk mindannyian :D:D
A kis hawaii nyakláncunkkal :):)

A mai nap másik fénypontja volt, a régóta dédelgetett álmunk, hogy holnap elmegyünk Barcelonaba a férfi vízilabda elődöntőre!!!:) és miután apu is rábólintott, azonnal helyet kerestünk, persze már egymás mellett sehol nem volt hely, totál full-on van az aréna, de sikerült olyan szektorba jegyet vennünk, ahol érkezési sorrendben ülhetünk le! Nagyon-nagyon várjuk!!!:) Sikerült a recepción elcserélnünk a félpanziós vacsinkat ebédre, így ebéd után vehetjük is az irányt Barcelona felé!!!:):) Alig várom, hogy élőben láthassuk őket és szurkoljunk!!!Hajrá magyaroook!!!!!!:)

Sok puszi Mindenkinek!

Lloret de Mar (11.nap) - Pezsgőt reggelire??? Akkor pezsgőt reggelire :P

Jó reggelt, tegnap este elmaradt a beszámolóm, ezért ma reggel pótolom.
Először is tegnapra utólagosan boldog névnapot Keresztanyu és Bakos Juditka :)

A tegnapi reggelünk jól kezdőtött, a svédasztalos reggeli nagyon guszta volt és mindezt még fokozta a pezsgő is ami szintén önkiszolgáló volt így én biza nem voltam rest és ittam két pohárral is :P :P Jóóólvan, lehet követ vetni rám, de ki az aki kihagyta volna??:P Lehet, amúgy, hogy ez egy orosz szokás? Rengeteg ugyanis az orosz a hotelben, az utcán, a strandon!

Nagyon szép a strand, megint gyékényezünk, bár itt a napágy már sokkal barátságosabb áron van (6euór per ágy-hát nah 22 euróhoz képest...) :)
Valójában pihenő napocskánk volt a tegnapi és lesz a mai is, így semmi extráról nem tudok beszámolni.
A víz sokkal hidegebb mint a francia riviérán volt!!! Olyan, mintha jégkockák között fürödnénk, szemben a nyílt tengerrel:) Juan-les-Pines-ben azonban nagyon kellemes hőmérsékletű volt!

Olvasgattunk és játszottunk is a parton, jól eltelt:)
Amúgy én még otthon a benzinkúton találtam egy nekem való újságot:P

Ezután ebédeltünk kebabot, itt sokkal olcsóbbak, mint a francia riviérán, csak egy-két szám:
spanyol hamburger: 3,5 euró francia hamburger: 6-7,14 euró
spanyol pizzaszelet: 2 euró  francia pizzaszelet: 4,5 euró .....
így tovább...
Találtunk egy tök jó kis bárt a parton, ahol nagyooon szép koktélokat készítettek, hát meg is kóstoltunk egyet!:) Adtak hozzá ajándék sapit, meg szép virágocskát, amit gyorsan rá is tűztünk a kalapra:)
Large volt a koktélunk, hát ez azt hiszem látszik a képeken!

Óriásiak voltak és nagyon finomak!!!!:)
Este a szállodában vacsiztunk, szintén svédasztal, nagyon finom és változatos!:) Félpanziónk van, ami nagyon megéri, mert tényleg jól főznek és mindenki megtalálhatja a magáához illő ételt:) Van sok tenger gyümölcse is és tegnap még csigaa is volt .....:)
Sok puszi Mindenkinek, ma is jelentkezem!:)

Gordes-Avignon-Lloret de Mar (10.nap)

Hát a mai reggelünk nem indult jól az időjárás szempontjából...reggel bizony esett! és csak ömlött és ömlött ...én a spagetti pántos pólómban elgondolkodtam, hogy majd a szakadó esőben milyen szép látvány leszek és egyáltalán hogy fogjuk a kocsiig a cuccainkat is a szállásról elvinni?! Aztán lementünk reggelizni, a kedves kis szálloda hozta a kedves kis reggelit is :):) Majd pedig a második pirítóst majszolgatva láttuk, hogy megcsillant a napsugár a szálloda előtt álló autón, aminek nagyon örültünk!:) Azonban ez nem tartott sokáig,mert egészen Gordes-ig esett az eső!  67 km-en végig! (sajnos ez sem autópálya volt, így több mint egy óra volt mire odaértünk)

Aggódtunk is, hogy így mi lesz, és aggodalmunkat fokozta az is, hogy mikor megérkeztünk, továbbra is sírtak a felhők....apa magabiztosan állította, hogy az ő ülése alatt van esernyő...nah mindenki elkönyvelte magában, hogy ez tök jó, jobb mint a semmi, majd lesz valami, váltogatjuk egymást v ilyesmi...aztán hirtelen egy kismanó elvarázsolta azt az esernyőt :( még jó, hogy Csili elhozta otthonról a csíkos pokrócot, így az jó kis menedék volt kettőnknek, apa satyit húzott, anyu meg a gyors lépteket választotta :):)

De amikor ezt megláttuk, hát nekem konkrétan elakadt a szavam....mesés..

Hogy-hogy is jött Gordes, arról inkább anyu tudna mesélni,de dióhéjban annyit mondanék, hogy azt olvasta, hogy gyönyörű látványt nyújt a városka ahogy kiemelkedik a sok szőlőültetvény és Chateu fölül:) Itt játszódott a Bor, mámor, Provance című film is!:) (Aki nem látta, pótolja :P )

Itt keringett az autócskájával Russel Crowe :)

És még mindig esett....de a jó kis csíkos pokrócunk még mindig jól jött :) (Amúgy sokan irigyelték :P látszott az arcukon ahogy néznek ránk az emberek:P)

A képen látható egy szökőkút is, ami mögött pedig úgy gondoljuk az az étterem van, ahol Marion Cotillard szolgált fel a filmben:)

Út közben pedig sok-sok Chateu-t, és szőlészetet csodálhattunk meg:) A képen jobbra lent egy Chateu bejárata, balra a szélén pedig a szőlők szabályos sorai láthatók:)

Innen Avignon 38 km volt, tavaly mivel már jártunk itt, tudtuk, hogy merre van a Palais de Papes parkolóház, de megint tele volt, így sokan visszafordultak, viszont tavalyról megvolt a B-tervünk is, és azonnal oda indultunk. Sajnos azonban nem jött be ezen gondolatunk, és még 1 órát töltöttünk parkolóhely kereséssel :(:( Így elment sok időnk sajnos, de nagyon meglepődtünk. Tavaly volt mindig egy-egy hely, de most semmi! és hiába jöttünk mentünk oda-vissza hogy hátha kiáll valaki és mi beállunk a helyére, nem volt szerencsénk sokáig...mert végül 1 óra keresés után egyszercsak egy nő bekopogott az ablakunkon, hogy ők elmennek álljunk be oda..huhh végre kifújtuk magunkat és beálltunk helyükre, és megoldódott az egész mizéria:)

Bementünk a Palais-ba, a pápák "birodalmába", ahol minden terembe betekintést nyerhettünk, sajnos magyar audio nincsen, angolt választottunk, ami nagyon informatív volt, szépen végigvezetett minket a termeket, s holott azok üresek voltak, mégis a történetek révén beletudtuk élni magunkat a korba.

Aztán sétáltunk persze a hangulatos utcákon, ahol a szuvenír párnák és szappanok miatt olyan finom levendula illat lengi be egész Avignont, hogy levendula mániások tobzódhatnak:)

5-kor indultunk aztán neki a 378 km-ünknek Lloret de Mar-ig! Immáron Espana-ból írom a blogomat:)

A Hotel Marsol-ba 3/4 9-kor érkeztünk meg, nagyon kedves recepciós fogadott minket, kitűnő angollal! Becsekkoltunk anyuval, apa és Csili elvitték az autót a privát parkolóba, és aztán már minden reményünket elveszítettük, hogy ma már nem jár vacsora, vagy lekéstük, de a recepciós leányka megváltó szavaival -fél10-ig van vacsora- úgy éreztük megmentette az életünket:):) Ugyanis úgy elment a nap, utazással és persze élményekkel, hogy sajnos nem tudtunk ebédelni.

Holnaptól tehát itt töltjük napjainkat (pontosan 5 éj) Lloret de Mar-ban, ebben a nyüzsgő, hangulatos, bulis, csillogó, villogó, nagyon spanyol tengerparti városban!:)

Sok puszi Mindenkinek!

U.i: Isten éltesse Bozó Anna Izabella hercegnőt 2. születésnapján!:) Sok puszi neki a messzeségből:)

Frejus-Saint Tropez-Aix-en-Provance-Arles (9.nap)

Üdv Mindenkinek, aki még követ, és üdv követőink között kerianyuékat is, akik nemrég csatlakoztak :)
Jelezném, hogy minden fotó nagyobban is megtekinthető, ha rákattintunk:)

Bejelöltem a térképen a mai utazásunkat, ami a következőt jelenti 

A.) Frejus B.) Saint Tropez C.) Aix-n Provance D.)Arles

Reggel kicsekkoltunk és könnyes búcsút vettünk a francia tengerparttól, azután Frejus felé vettük az irányt,a mi 38 km-re volt Juan-les-Pinstől. A Római-kori arénán kívül itt más látnivaló nincs, de sajnos ez nagy csalódás volt. Legalábbis nekünk, mert az egész egy naaagy nagy beton. Látszanak még a régi letűnt kor maradványai, de tényleg csak nyomokban. Az egészet átvette ez a betonrengeteg és fölül az alumínium izé funkcióját nem tudtuk megfejteni. Egyből Arles jutott eszünkbe, ahol szintén felújított aréna található a város közepén,de mégis olyan igényesen és korhűen, hogy alig lehet észrevenni a korrekciót.

 És az ír Verustól kapott pólómban:) bajuszom alatt vagyis fölött mosolygok, hogy megtaláltuk a kb egyetlen részt a régii arénából..

 Mivel nem autópályán mentünk Saint-Tropezba, hiába volt az út Frejus-tól 37 km, több,mint egy óra latt tettük meg. Rengetegen jönnek a környékre fürdeni, hatalmas a forgalom és lépésben lehet haladni.
A látvány és a partok gyönyörű!

 A kedvenceim a cédrus fák voltak, amiket brokkolihoz hasonlítottam, mert teljesen olyanok (szerintem:) A földből kinövő zöld, dús bokros karfiolok:) Olyan egészségesek és nagyok és szépek:)

  

Anyának viszont a sok-sok leander tetszett meg az út mentén. Már csak azért is,mert végre megtalálta azt a színt, amit -mint ahogy Zsuzsa néni is (Juditka és Isti szóljatok kérlek neki, hogy megtaláltuk) - régóta keresnek :) Sajnos a meleg és a még egy hétig tartó nyaralásunk nem teszi lehetővé az elméletben letépett leander szál konzerválását, így ezt a képet küldjük neki sok szeretettel :)

Még hogy Saint Tropez-ban nagy eséllyel futunk össze egy-egy hírességgel, egy fenét:) jójó, nem voltunk hosszú ideig, a parkoló óra szerint 1 és hármonegyed órát időztünk itt el. Rengeteg yacht volt a kikötőben és a vízen már picit beljebb, úgyhogy ha sztárok ők, ha nem, igen jól betudják vackolni magukat a luxus vizijárműjükbe, és onnan nem tágítanak.... Eszméletelen mennyiségű yacht volt a vízen, ennyit még nem láttunk,pedig Pines-ben sem volt semmi a napi 11... A szigorú Lütyő őrmester utódai azonban az utcát járják, főleg, ha egy sötétített ablakú autó érkezik az utcába, vagy a hotel elé.

Éppen pont a Forma1 kezdete előtti fél órában ültünk be egy ír kocsmába, ahol én azt mondtam kávé helyett, inkább "kávés sört:P" így kaptam egy Guinnest, anyuval és Csilivel együtt, apa pedig mivel vezetett egy szódát ivott csak. Meg is jegyezte franciául a pincér, mikor kimentünk, hogy legközelebb ha visszajövünk, akkor vezessen anya és apa legyen az aki a Guiness-t issza!!:) Apának tetszett az ötlet :P Megnéztük az első kört a kivetítőn, aztán indultunk tovább. Hőség volt,de halljuk, hogy otthon sem más a helyzet, hát nem lehet semmi!!!

Mivel útba esett, így betértünk Aix-en-Provance-ba is, amit a szökőkutak városának neveznek, de akár a platánfák városának is nevezhetnék, mert nyugodt szívvel viselhetné a címet. Rengeteg van belőlük és hatalmasak:)

 A kőépületek és azok jellegzetes apró szobrocskái is aranyosak, de tovább azt gondolom nem érdemes kutatni. Legalábbis nekünk nem nyerte el a tetszésünk a városka..

Körülbelül 6-ra érkeztünk meg Arles-ba, ahol a ma esti szállásunk van :) Nagyon kedves és meghitt, talán a legtündéribb szobácskánk a mai:) 

Este aztán az Aréna mellé mentünk vacsorázni, de nem voltunk rest újra megkerülni és újra megcsodálni az amfiteátrumot :) Tavaly ugyanis jó élményt hagyott bennünk:)

 

Nem volt ez másképp idén sem:) Finomat vacsiztunk, mostmár nyugovóra térünk....Jó éjt Mindenkinek!Pusziiii

8., egyben az utolsó napunk a Francia Riviérán

Tartozom egy vallomással. Tegnap előtt beharangoztam egy éttermet, amit kinéztünk a parton, viszont tegnap egyrészt későn is értünk föl a szobába, másrészt fáradtak voltunk, ezért mára, utolsó esténkre halasztottuk a hangulatos vacsink helyéül szolgáló éttermet :) Az tetszett meg benne, hogy az asztalok a homokban, közvetlenül a parton foglalnak helyet és ezáltal sajátos bűbájt kölcsönöznek a helynek! 

Rendkívül tanácstalanul álltunk azonban az étlap előtt, mert minden franciául volt kiírva és az angolul nem tudó pincér sem segített ebben...Vagyis, de bocsánat,úgy segített, hogy kb 3-4 perces tanakodás után odahozta a napi ajánlatot erre a székre és gondolta nah most döntsetek:) Még jó, hogy hugi letöltötte a francia szótárt a telefonomra, mert totál hasztalannak bizonyult :D:D semmit nem találtunk benne, de azért sikerült jól választanunk:) Jó nem arról van szó, hogy semmit nem találtunk,mert rögtön a legelsőt- ami bárány volt- megtaláltuk, így 3-an azt kértünk, anya pedig kacsát:)

Az ételek tálalása külön csillagos ötös volt, aranyos kis csatos üvegben kaptuk a krumplipürét:)

Az utolsó napunkon már búcsúzkodtunk a tengertől és a finom, homokos tengerparttól:) 

Először találkoztunk magyar pincérrel délben egy bárban, aki április óta van kint, de elmondása szerint már nem tud magyarul. Hát azért jobb volt, mint activityzni :P Nagyon érdekes, hogy tényleg, lehet egy étterem drágább, lehetünk mi best western szállodában, egyszerűen nem hatja meg őket, ha azt mondjuk we would like to pay-azaz fizetni szeretnénk, válasza: oui. Vagy ha rendelünk mondjuk két kólát és két sört angolul, azt ő lefordítja magának és franciául számol. érdekes :)

A parton a mai esemény az egy reggeli rosszullét volt, most egy bácsika, a vízimentők megint teljes erőbedobással dolgoztak, jött a mentő és aztán minden rendben volt. 

Csili már 3. napja kaparósorsjegyezik (megszállotja:)) de 2 napja nem nyert már semmit sem, így a mai palacsintázás elmaradt :P viccelek...

Iszonyú pirosak vagyunk, a lábszáramtól kezdve a tenyeremig (azmeghogyan??) rák vörös vagyok/vagyunk, így sosem gondoltuk volna, hogy ezt mondjuk, de holnap azért jó lesz egy "tengerpart mentes pihenőnap" mert a bőrünkön nyomot hagyott ez a francia riviéra...na meg persze bennünk is:)

Sok puszi, holnap Arles-ből jelentkezem!

Még mindig Juan-les-Pins (7.nap)

Fölöttünk elszáguldó repülők száma: 35 (abszolút növekvő tendencia, eddig napi 10-et alig láttunk)
A yachtok száma ma: 4 (csökkenő tendencia, tegnap 11-en voltak :)
Levegő hőmérséklete: 35 fok
Víz hőmérséklete: 26 fok
Kizárt emberek száma párnával és takaróval: 0
Blanki legyőzött fóbiájának száma: 1
Na lássuk csak mi is történt ma, hm hát konkrétan semmi extra :)
Reggel először olybá tűnt, hogy még egy ideig nem látjuk a napot, ugyanis felhős volt az ég még reggel 8-kor. Szokásos reggelink a szobában telt, ahol francia időjárás előrejelzést bambultunk. Kis ijesztgetés után aztán előbújt a napocska és bőszen sütött megállás nélkül egész álló nap.

A parton délelőtt legalább 35 repülőt számoltunk, ami a fejünk felett éppen a nizzai repülőtér felé tartott. A tenger még mindig szuper :)

A beach ball-os játékon kívül aztán még azt is "játszottuk" hogy megterveztük a vasárnapunkat, bizony, holnap lesz utolsó esténk itt!:) És nagyjából összeállítottunk a programunkat:) Úgyhogy készítem az orrocskám a levendula illathoz ami ellepi Arles-t és Avignon-t:) De betérünk majd Saint Tropez-be is :)

Ma voltunk a legtovábbig a parton, egészen 7 óráig fürödtünk és napoztunk! :) Így a vacsora későre tolódott,de annál jobban esett :) Anyuék kagylót feleztek, mi hugival pedig csirkehusit ettünk tagliatellével:) És elérkeztem életem egyik döntő szakaszához: megkóstoltam egy kagylót!!!!!!!! Ez nálam hatalmas élmény volt, mert irtózom minden nemű tengeri herkenytűtől! Úgyhogy egész este büszkén hajtogattam: megettem egy kagylót! egy egészet! (nagyon picik ám:) én! én! én!

Hát igen..Belegondoltam, hogy én ugyan mikor tudnék egy ekkora adag (hatalmasat adnak) kagylót megfelezni az Attilával, hát őő kb sosem...:/ vagyis az óperenciás tengeren túl...talán:))) és akkor úgy döntöttem egyet megkóstolok. Hosszasan vaciláltam, hogy tegyem-e villára, vagy csak fogjam meg és kapjam be azt a kagyló belsőt, mindenesetre átgondoltan indultam neki. Végig gondoltam egy-egy forgatókönyvet, és még párszor hajtogattam magamnak: menni fog, menni fog...kicsit kérdeztem mindenkit az ízéről, rágós lesz?puha?mégis mire készüljek??:)) hal ízre? ezután még nyeltem vagy százat és vééégül bekaptam a kb babszemnyi nagyságú kagylót :D El kell mondanom,hogy tényleg semmi, hal ízt, tengeri dolgot nem éreztem rajta, de egyelőre már ez számomra nagy dolog volt :))

Így történt hát a mai esténk, átestem életem első kagylóján, igaz, hogy csak egy volt, és nagyon pici, szinte már nem is emlékszem:) de a lényeg, hogy sikerült, megettem:):)

Továbbra is iszonyú melegek vagyunk, mert ég a bőrünk ezerrel még a késő esti órákban is, gondolkodtunk is rajta, hogy felajánljuk magunkat a vacsi elkészítéséhez,de a pincér hiányos angol tudása miatt nem éltek a lehetőséggel, pedig tényleg simán ránk üthetnének egy tojást legalább :) 

Holnap is jelentkezem, sok puszi:) 

6. nap még mindig pihi :P

Juan-les-Pins-ben ma lesz harmadik éjszakánk:) mai napunk szintén nagyon jól telt, fürdés, napozás, megsülés felváltva :)

Tegnap este aztán a napi kalandos történések sora nem is ért véget, elfelejtettem ugyanis írni arról a vicces képről, amivel szembesültünk hugival amikor felértünk az emeletünkre. Egy férfi bőszen kopogott a szoba ajataján és motyogott valamit. Valószínűleg kizárta az asszony, de a női törődés továbbra is meglátszott: egy párnát és egy takarót is adott a férfinak a folyosóra, nyilván azért hogy kényelmes legyen az éjszakája :))) szegényt nagyon sajnáltuk, nem tudtuk mi volt az indok, de remélhetőleg mára megoldódott,mert ma már csak egy férfi szandál volt kirakva az ajtójuk előtt. (Lehet, hogy büdös volt a csóka lába? ...)

Mai nap miután apa telefon maratonját végig hallgattuk (szegénynek sokat kellet telózni), elindultunk a partra, ugyanazon cselekvéseket véghez vinni mint tegnap. (pihi, sör, fürdés, pihi.....:)

Olyan sokan játszanak a parton beach ball-t, hogy mi is vásároltunk két ütőt és hozzá tartozó kis labdácskát, amivel aztán jó sokáig eljátszottunk:)

Ebédre croque monsieur-t ettünk, tavaly már említettem eme francia melegszendvicset. Bárokban, kisebb evős helyeken kedvelt szendvicsről van szó, bendőjében sajt és sonka található, kívül pedig besamel mártás. Az bizonyos, hogy a neve croquer (rágni, ropogni) igéből ered, de az, hogy a monsieur hogy került utána azt senki sem tudja:)

Délután ettünk Crepes-t azaz óriás palacsintát, nagyon finom volt és jól esett:) Nutellásat választottunk, ami után mindannyian olyanok voltunk mint egy maszatos kisgyerek :)

Az égési sérüléseink továbbra sem csillapodtak, de azért kezdünk már barnulni :)

Este egy pizzériában ettünk, isteni finom volt, igazi vékony olasz pizza, fokhagymás szósz és feltét:) én mint olasz kritikus igazán csínyán bánok a dícsérő szavakkal, ha olasz ételről van szó,de ez ...hát isteni volt:):) (anyu spgaettit evett)

Ami nagyon érdekes, az az, hogy a parton, étteremben, szállodában lévő turisták 90%-a francia. Nagyon kevés a külföldi, szinte tényleg csak francia szavakat lehet hallani. Mindenhova franciául van kiírva minden, étteremben is megspórolják az angol vagy éppen német étlapot. A pincérekről ne is beszéljünk:))) immáron harmadik este activity-zünk egy hatalmasat, amit amúgy élvezünk, mert tényleg vicces, ahogyan próbálunk beszélni velük. Hiába kérdezünk valamit angolul, ő válaszol franciául:) végeredményben így abszolút döntetlen a társasjáték, mert ő is és mi is nyerünk :) 

Este még sétáltunk a parton, játékteremben autóztunk egyet anyuval, hugival meg asztali korongoztunk.:) A parton amúgy sok a kirakodós, estére egész jól lehűl a levegő és persze szuper a hangulat. 

Sikerült kinézni a holnapi vacsi helyünket, úgyhogy alig várom, hogy beszámoljak róla!:)

Pusziii

5. napunk és már pihenünk:)

Reggel a szobában reggeliztünk, aztán lementünk a partra. Szerettünk volna egy jó kis napágyas helyet foglalni,de ehelyett inkább saját leizzadásunkat foglaltuk le. Sehol senki nem volt, olybá tűnt, hogy minden napágy szabad reggel 9-kor, erre kiderül hogy nem! Mindegyik ugyanis foglalva volt, vagy tengerparti szálloda vendégek által vagy más fürdőzők által. Eddig mindenhol maximum 15 eurót fizettünk 2 napágyért és egy napernyőért, de most a francia riviérán bizony egy darab napágyért kérnek 22 eurót...nem kellett sokat számolni ahhoz, hogy tudjuk mennyibe kerülne, így inkább tovább álltunk, 10 perces séta alatt láttunk már egy db ágyat 19 euróért, 15 perces sétánk után pedig 18 euróért...ezután jött a sima homokos, mindenféle napágy és napernyő mentes part, ami aztán extra szupernek tűnt számunkra:) így beruháztunk 4 gyékénybe, apa visszaszaladt a napernyőért és happy end volt...mármint a mi napunk ezen része...ugyanis sajnos volt akinek korántsem végződött jól ez a nap. Nem messze a vízi mentőktől telepedtünk le kis gyékényünk és törülközőnk társaságában, akiket nem sokkal megérkezésünk után futni és ezerrel újraéleszteni láttunk. Bizony, alig mentünk be a vízbe és jöttünk ki már volt aki bizony kemény dolgozott egy ember életéért....hosszú percekig (de tényleg) minden szempár rájuk szegeződött, mert nagyon szorgalmasan alkalmazták a szívmasszást, mindaddig amíg szegény vízimentőnek rendesen remegett a keze. Persze mindenki őket nézte tátott szájjal a vízből, a partról, így kénytelenek voltak a végén már napernyővel és a “másik partról” kölcsönvett napágyakkal eltakarni szegény beteget...nagy vártatva, igen későn megérkezett aztán a mentő osztag, egyszerre a rendőrökkel, de sajnos a végkifejletet nem tudjuk, de nem sok jót reméltünk sajnos az öreg néninek, mert nagyon gyanús volt, hogy sokáig ott álltak fölötte és egyre inkább eltakarni akarták..:(

Ezután igyekeztünk persze túlleni a történteken, mint ahogy mindenki és a víz élvezetébe menekülni a tűző nap elől :) rengeteget fürödtünk,de még anyu is:))) aki kb 1-2x jó ha bemegy egy nap a vízbe, mondván hogy “túl hideg” de most annyira melegünk volt a naptól, hogy 10 percenként a vízbe rohangáltunk. Volt nálunk 20-as, 30-as napolaj, naptej de még így sem vagyunk nevezhetőek “szobahőmérsékletűnek”, ugyanis a bőrünk rendesen ég!!!:):) Első égési sérülések: pipa!

A délelőtt ezen a parton továbbra sem volt esemény mentes. Egyszercsak egy rendkívül éles, ordító, már-már rémisztő gyerek sírásra lettünk figyelmesek, ami aztán az egész partnak feltűnt, így hirtelen a figyelem közzéppontjába került a körülbelül 3 éves kisfiú, aki torkaszakadtából futkorászott fel s alá valószínűleg a szüleit keresve! Mindenki egy pillanat alatt megdermett, figyelve a kisfiút. Először egy néni próbálta meg megnyugtatni,de olyan gyorsan jött ment, hogy hihetetlen, így a néni nem tudott nyomába eredni. Minekután az egyik vizimentőnek is feltűnt az égtelen sírása szegény fiúcskának, úgy gondolta méltó ellenfele lesz hosszútávon. Hamar kiderült, hogy szó sincs róla! Olyan simán lehagyta a torkaszakadtából ordító kisfiú, hogy azt még Usain Bolt is megirigyelné :) Persze kívülről vicces volt, ahogy egy üvöltő kisfiú nyomába eredt pár felnőtt, aki képtelen volt lehagyni!!! de mégis hoool van a szülőő ilyenkor?? Egy jó néhány kör után hirtelen meglett a kisfiú anyukája is, aki valószínűleg büszke volt fia hosszú táv futó eredményeire, ugyanis egy csekély szégyenérzet nélkül felkapta és eltűnt a színről. A vízimentőnek ez persze nem tetszett, így utánuk ment....:) Mindenesetre újságra délelőtt nem volt szükségünk a parton,mert volt elég sok minden ami lekötött bennünket...

A partról....fantasztikus homokos, sehol hál’Isten egy kő darab, ami kellemetlenné tenné a gyékényes napozásunkat, a víz nagyon kellemes, van zuhanyzó is :))

(katt a képre és nagyobb lesz)

Ebédre inkább ilyen pizza szeleteket ettünk, elfogadható volt, de érdekes, hogy azt hittük Olaszország után már drágább nem lehet egy hely, de kiderült, hogy mégis. Az első szívrohamunk után - napágy árak- már csak az étel, ital volt még egy hőmérséklet emelő dolog, de a víznek hála lehűltünk hamar....Este aztán találtunk egy éttermecskét, nem olyan messze a parttól, ahol a ház ajánlatát ettük, ami nem volt más mint steak salátával és ceruza babbal (anyu, Csili és én is ezt ettük:), illetve kagyló (amit pedig apa fogyasztott:). 

(katt a képre és nagyobb lesz)

Sajnos tegnap este 10-kor elment a szobában az internet, letelefonáltunk a recepcióra, akik közölték, hogy elrontottak valamit az újraindításnál, ezért csak most teszem közzé az 5. napunk történéseit.

Sok puszi Mindenkinek :)

Monaco-Grasse-Juan les Pins 4. nap

Üdv Mindenkinek immáron a francia riviéra gyöngyszeméről, Juan les Pins-ről:) A Francia Riviéra vagy Azúr-part (franciául Côte d'Azur) a Földközi-tenger partvidékének Marseille-től Mentonig terjedő szakasza, melynek hosszúsága kb. 120 km. 

Mostmár 1200 km-re vagyunk Dombóvártól:)

Reggel még Monacoban ébredtünk, ami nem tartozott a legkellemesebb ébredésünkhöz :)) A mi szobánk Csilivel, olyan pici volt, mintha egy hobbit párnak szánták volna. Még nekem is - törpillának- lelógott az ágyról a lába :D nem sokat aludtunk,mert ha én megfordultam, arra Csili is felkelt és fordítva. A légkondi erős volt, reggelre egy fejfájást szintén magunkénak tudhattunk. Mikor azonban felkeltem (emlékszem fél2 és 3-kor is :D és kikapcsoltam, akkor meg úgy izzadtunk mint egy ló :/)  A takarómról meg nem is beszélve. Hugi ugyanis álmában elbitorolta, csakúgy mint Pármában. 

Miután aztán felkerekedtünk, Monacoban töltöttünk még egy  kis időt és a Forma 1-es pályán is végig mentünk:) Fényképezkedtünk a Rascasse kanyarban és kávéztunk egyet a kikötőben :) Az idő már ekkor nagyon jó volt, és egyre csak emelkedett a hőmérséklet. A kikötő telis tele yacthokkal és láttunk olyan óriási ócenjáró hajókat is:) Nagyon nagy a forgalom a városban, lépésben lehet haladni bármerre is szeretnék menni.

Ezután a Gran Corniche Monaco utáni részén kocsikáztunk, 500 m magasan. Ezen a Julius Caesar ideje óta létező útvonalon, a gyönyörű tengerparton kívül más látnivalókat is találunk a francia Riviérán:  például a hegyekbe ékelődő hangulatos kis falvakat :)

Az utunk aztán Grasse-ba, az illat fővárosába vezetett. Cannes-tól körülbelül 15 kilométerre, Nizza közelében terül el. A parfümkészítés gyökereit ismerhetjük meg ebben a romantikus kis városban:) Itt termesztik Franciaország illatainak alapanyagául szolgáló virágok 2/3 részét. A jázmintermesztés rendkívül jelentős. Különböző parfürmériák emblémájába botlunk mihelyst beérünk Grasse-ba, amelyek mind-mind meglátogathatók. Páldául: Molinard, Fragonard, Galimard. Érdekesség, hogy Grasse-ban 40 üzem készít parfümöket többek között olyan nagy márkáknak, mint a Chanel, az YSL és a Dior. Mi sem voltunk rest és kiválasztottuk a legrégebbi parfümházat, a Molinard-ot. 1849-ben hozták létre ezt a családi vállalkozást, ahol ma 6 kis termecskébe nyerhetünk betekintést, ingyenes kis tárlatvezetéssel (franciául,de kaptunk kis angol füzetecskét) majd pedig a Shop-ban nézelődhetünk. Kínálatukban parfümöket, szappanokat (úgyhogy szappan mániások: Edus néni és szappan készítők: Zsani bőszen emlegetve voltak :):), gyertyákat, testápolási- és aromaterápiás termékeket találunk. Sajnos bent nem lehet fényképezni, de az internet segítségével igyekeztem a ma látott szappanokat idevarázsolni :) Az illatokat sajnos nem tudom, ezért ezt mindenkinek a fantáziájára bízom :)

Grasse után Juan les Pins-be vettük az irányt, ahol Best Western szállodánk elfoglalása után nagyot csobbantunk a tengerben:) Nagyon frissítő a víz hőmérséklete és szuper az idő is itt a Francia Riviérán:) Most több napot is itt fogunk dagonyázni (5 éjszakát) és alig várom, hogy tudósítsak mindenről :)

Holnap már a partról is teszek fel képeket és mindenféléről, de ma remélem elég lesz a lemenő nap fényében egy fotó rólam egy pohár Camparival :) 

Mindenki egészségére!

Puszi jó éjt vagy éppen jó reggelt, ki mikor olvassa :)